2013. május 29., szerda

Sörfőzők tesznek be az orosz gáznak

Európában váratlan akadály állt a palagáz kitermelésének útjába. A német sörfőzők szövetsége hivatalosan is a hatóságokhoz fordult, miután aggódik, hogy a fűtőanyag kitermelése során alkalmazott technológiák negatívan befolyásolják a víz, és ezzel a termék minőségét is. Van sör lobbi!:)

A német sörfőzők elsősorban a víz szennyeződése miatt aggódnak, mert ez óhatatlanul kihat termékeik minőségére. A sörfőzők szerint le kell mondani a „palagáz projekt” megvitatásáról. Szergej Pikin, az energetikai fejlesztési alapítvány igazgatója kommentálja a helyzetet:

Különféle vegyi anyagok alkalmazásával folyik a palarétegből a gáz kiszabadítása. A vegyi anyag egyfajta know-how, a kitermelők az összetételt nem hozzák nyilvánosságra. Viszont felmerül az ökológiai helyzet lényeges megváltozásának lehetősége. Számos ország azért is tiltotta be a kitermelést, mert nem akar kockáztatni.

Jelenleg Németországban a palagáz feltárásával és kitermelésével kapcsolatos valamennyi munkálatot leállították. Folyik az ökológiai aspektusok vizsgálata. Aktívan ellenzi a palagáz kitermelését Franciaország, Olaszország, Ausztria és Dánia is. Hollandia és Luxemburg is lemondott a fúrásokról. Moratórium van érvényben Csehországban és Bulgáriában. Ugyanakkor mind nagyobb reményeket fűz a palagáz kitermeléséhez Lengyelország, Románia, Ukrajna és Litvánia. Igaz, a hatóságok lelkesedését nem osztják azoknak a körzeteknek a lakosai, ahol a palagáz kitermelése várható. Már voltak tiltakozások Ukrajnában és Romániában. Rusztam Tankajev, az Oroszországi Kőolaj- és Gáziparosok Szövetségének vezető szakértője kommentálja a helyzetet.

A helyzet a kormányoktól és a lakosság politikai aktivitásától függ. Nem gondolnám, hogy a sűrűn lakott Európában, ahol elég aktív a lakosság, bárki is tűrné a földrengéseket, még ha azok nem nagy intenzitásúak is. Feltételezem, hogy Európa területén nem várható a palagáz tömeges kitermelése.

Ezen a területen sokkal nagyobb tapasztalata van az Egyesült Államoknak. Ott a palagáz kitermelése révén csökkentek a gázárak, az ország gyakorlatilag függetlenedett a külföldi szállításoktól. De ez a gazdaság. A tényleges ökológiai következmények csak néhány év múlva mutatkoznak meg – mondja Szergej Pikin.

A palagáz kitermelésének következményei, amelyek már ma is láthatók az Egyesült Államokban, arra utalnak, hogy a természet erősen megváltozik. Különösen a mezőgazdaság. Lényegében a terület egy része sivataggá válik. De metaforikusan ez csak a jéghegy csúcsa, amely azonban azt mutatja, hogy lényegesek a környezeti kockázatok.

mti

2013. május 28., kedd

Belga Sörfesztivál tengernyi jóval

Külső szemlélőként érthetetlen, de legalább három éves vita egyesületünkön belül, hogy miként viszonyuljunk a belga és cseh sörökhöz. Sörbarátként természetesen rajongunk értük, de van egy másik, mondhatni történelmi vonatkozása is kérdésnek: az angol sörfőzés reformkorszakát 1806-tól datálják, amihez kellett egy kontinentális zárlat. A napóleoni embargó késztette rá a sörfőzőket, hogy kiváltsák például az európai bort a kikötői porterekkel. Kényszer szülte szeszipari innovációs bumm volt a korszak, melyből Anglia máig profitál. Nálunk mesterségesen nyomta el a sörkultúrát a politika, a rendszerváltozást követően pedig a nemzetközi piac szabályozta újra ízlésünket (pl.: a Suszterinas nyolc csapjából is folyik Hoegaarden, Leffe és BelleVue Kriek). Ha belenyugszunk hogy igazi sör csak import ital lehet, és nem fejlesztgetjük saját ale és pilzeni söreinket, akkor Magyarország mindörökre egyet fog jelenteni a Borsodi-Soproni-Dreher háromszöggel. Visszatérve a Suszter belga versenyzőire: isszuk és szeretjük őket, mert egyszerűen tökéletesek. Ugyanúgy, mint a sarki kisboltban is kapható Delirium és Duvel. Egy felfedező malátabarátnak ezek „túl” jók. Itt a játékot felváltja a teljesség, kész terméket kapunk, nem fanyalgunk és hagyjuk ott a félik teli poharat, hisz bevált mesterművet fogyasztunk.



A IV. (most III. vagy IV.?) Belga Sörfesztivál mai sajtótájékoztatóján Johan Indekeu, a Belga Királyság magyarországi Nagykövete, világított rá valamire: „A rendezvény azért is egyedülálló, mert ilyen sokféle belga sörből még Belgiumban sem lehet azonos helyen és időben válogatni”. Ekkora tematikus kínálat nincs sehol! 800 forint a két deci sörért sok ha a - szerencsére - itthon is közismert sörökre gondolunk, de a 140 féle között mazsolázhatunk olyanokból is, melyek még egy brüsszeli hosszú hétvégén sem köszönnek vissza. Legnagyobb érv talán a hétvége mellett: a Belga Sörfesztivál egyike a világ mindössze 300 kiválasztott helyszínének, ahol a Westmalle Trappista apátság engedélyezte világhírű barna sörének, a Westmalle Dubble-nek a csapolását. Az innovációt Johan Indekeu is kiemelt (nem véletlen, hogy alapszabályunkba is bekerült :), ennek jegyében lesz új Kasteel, La Trappe és St. Bernardus is. Kapásból négy indok, hogy miért kötelezően ajánlott program is ez. Mielőtt kérdés érkezne: több mint 30 féle gyümölcssör szerepel a kínálatban az almástól a barackoson át egészen az ananászosig, és 9 féle meggysör…

Tény, profi szervezés mellett kóstolunk minőségi termékeket, ami nem olyan, mint egy-egy kisebb belgiumi fesztivál, ahol noname különlegességekbe botlunk, olykor a szomszéd faluból. Viszont szívünket melengeti, hogy tizenkét sörfőző mester is érkezik, akik szabadon elcsíphetők egy-két mondatra. Ez egy mellékes gondolatként van feltüntetve, pedig igen nagy lehetőséget tartogat sokunknak.

Közérdekű:

A fesztivál pénteken délutántól vasárnap estig várja a látogatókat a Vajdahunyadvárban (nyitva tartás: péntek: 17:00-22:00, szombat: 12:00-22:00, vasárnap: 12:00-20:00). A belépőjegy ára 4 000 forint, amely teljes összegben „lefogyasztható”. A belépő mindhárom napra érvényes, a kuponok ital és étel fogyasztására egyaránt felhasználhatóak. A belépő tartalmaz egy darab (2 dl.), az erre az alkalomra készíttetett belga sörös üvegpoharat, amelyben a látogatók elfogyaszthatnak 4 pohár tetszőlegesen kiválasztott sört. További sör és ételkuponok valamint márkázott, egyedi ajándéktárgyak vásárlására egyaránt van lehetőség.

2013. május 27., hétfő

Közgyűlés és határozatok

A Malátabarát Egyesület 2013. május 25-én tartotta rendes évi közgyűlését, mely nem mellékesen Stjepan Zanović „Albánia hercege”, a dalmáciai kalandor, költő és író halálának 227. évfordulója. Emléke előtt tisztelegve tagságunk 1 perc néma fejhajtással és pár korty Staropramen Černý földre locsolásával nyitotta a Pub Suszterinas Vendéglőben tartott eseményt.

A kötelező napirendek, mint a 2012-es év beszámolójának elfogadása, valamint a 2013-as év tervének és költségvetésének beterjesztése és elfogadása után, az idei évre 0 Ft - azaz nulla forintos - tagsági díjat határoztunk meg. Ezzel kívánunk még több jelentkezőt belépésre csábítani. 

Legfontosabb változások a dr. Balajthy János főtitkár által beterjesztett alapszabály változásban kerültek rögzítésre. Közös cél volt, hogy egy koherens szabályzó kerüljön elfogadásra, mely megkönnyíti a napi működést és illeszkedik az egyesület létrejötte óta történt apró módosításokhoz (pl.: megváltozott országunk neve és új Civil Törvény szabályozza a működést). Küldetésünk szempontjából lényeges, hogy céljaink kiegészültek 3 új ponttal:
  • A pályakezdő sör- és szeszipari szakemberek támogatása. 
  • Az innováció felkarolása.
  • A sör- és szeszipari termékekkel kapcsolatos fogyasztói érdekek képviselete.
Szervezeti struktúrában sikerült egy energikus szervezetet formálni az alelnök, a felügyelő bizottság és az elnökség kivezetésével. Legfőbb döntéshozó testületünk a taggyűlés lett. Végső, de nem utolsó sorban hivatalos kommunikációs csatornává lépett elő a Facebook.